Keresés: %s

2016. május 4-én Genfben sor került az ötévente esedékes UPR-ra (Universal Periodic Review- Általános Időszakos Felülvizsgálat), ahol hazánk emberi jogi helyzetét mutatta be a magyar delegáció az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt.

A delegációt Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette, aki ismertette a Tanács előtt Magyarország emberi jogi helyzetét és beszámolt a 2011-ben kapott ajánlások végrehajtásáról is. A miniszter kiemelte, hogy a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó jogrendszer megújítása az emberi jogok területére is pozitívan hatott. A megerősített ombudsmani rendszer, a büntetőjogi reform, az áldozatvédelmi rendszer fejlesztése, az antiszemita és romaellenes megnyilvánulások elleni hatékony fellépést is ismertette a miniszter. A migrációval kapcsolatos kérdésekre elmondta, hogy a hazai szabályok megfelelnek a nemzetközi és európai jognak. Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára a sérülékeny csoportok, vagyis a nők, gyermekek, fogyatékkal élők és a romákkal kapcsolatos pozitív intézkedésekről számolt be, kiemelte a családtámogatási politika sikereit.

A plénumon 86 ENSZ tagállam fogalmazott meg kérdéseket és ajánlásokat. A delegációvezető miniszter ezekre részletesen válaszolt. Az ajánlásokra pedig a szaktárcák bevonásával őszre ígért választ. Magyarország következő UPR felülvizsgálatára előreláthatóan 2021-ben kerül sor.

A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 november 28-30 között zajlott le. Az utolsó napján bemutatták a Világtalálkozó záródokumentumát, a „Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Üzenetek” címmel.Szöllősi-Nagy András professzor, a szövegező munkacsoport elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az üzenetek egy olyan intézkedéscsomagot határoznak meg, mely a vízzel kapcsolatos fejlesztési célkitűzés 2030-ra való sikeres végrehajtásában fontos támpontot ad az érintett szereplők számára.

A záródokumentum öt kulcsfontosságú üzenete kapcsán elhangzott, hogy a víz a legkritikusabb természeti erőforrásunk, de egyúttal a megvalósítás egyik, ágazatokon átívelő kulcsfontosságú eszköze is. A dokumentum kiemeli, a világ lakosságának vízzel kapcsolatos sebezhetősége és kitettsége azonnali cselekvést igényel. Az üzenetek abban is világosan fogalmaznak, hogy az azonnali cselekvés az emberi méltóság, igazságosság és az életben maradás kérdése.

Annak érdekében, hogy konkrét és pragmatikus megoldásokat találjunk a vízzel kapcsolatos kihívásokra, a záródokumentum egy széleskörű és átfogó cselekvési tervet fogalmazott meg, melyet a résztvevők üdvözöltek. Az Üzenetek mellékleteként kidolgozásra kerültek az ún. Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 szakpolitikai ajánlások is, melyek lefedik az összes, vízhez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó tematikus területet. 

Bőbebb információkért kattintson a rendezvény weboldalára.

A november 17-25. között Genfben tartott Biológiai és Toxinfegyver Egyezmény felülvizsgálati konferenciáját megelőzően Magyarország az Egyesült Államok az Orosz Föderáció és az Egyesült Királyság külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki.

"Magyarország az Egyesült Államok az Orosz Föderáció és az Egyesült Királyság külügyminiszterei kiemelik a Biológiai és Toxinfegyver Egyezmény fontosságát, amely az egyik legfőbb alappillérje a nemzetközi biztonságnak, ezért szükséges növelni hatékonyságát. A külügyminiszterek várakozással tekintenek az egyezmény novemberi 8.Felülvizsgálati Konferenciájára, amelyen reményeik szerint csökkenthetik a fenyegetését annak, hogy egyes biológia anyagokat fegyverként használjanak. Elkötelezettek vagyunk a kemény és konstruktív munka mellett a végsőkig és felszólítjuk a tagokat, hogy hasonló szellemben álljanak a munkához, hozzák meg a szükséges döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Egyezmény hatékonyan és fenntartható módon szolgálhatja eredeti célját."

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) új tagjairól döntött az ENSZ Közgyűlése október 28--án . A pályázat bejelentése óta eltelt több, mint négy évben végzett folyamatos munka eredményeként Magyarország a Kelet-európai országok (EEG) csoportjában került az EJT tagjai közé az 2017-2019 közötti három éves időszakra. Magyarország a csoportban Horvátországot és Oroszországot megelőzve került kiválasztásra.

Az EJT-be a 2017-2019-es időszakra 14 új taggal bővült a lista: a Kelet-európai országok választási csoportjából Magyarországon kívül Horvátország, a Latin-amerikai és Karibi országok választási csoportjából Kuba és Brazília, az Afrikai országok választási csoportjából Dél-Afrika, Ruanda, Egyiptom és Tunézia, a Nyugat-európai országok választási csoportjából az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az Ázsiai és Csendes-óceániai országok választási csoportjából Kína, Japán, Irak és Szaúd-Arábia jutott tagsághoz.

Magyarország nem először tagja a Tanácsnak, 2009-2012 között időszakban is tevékeny részt vett a munkában.

A Magyar Állandó ENSZ/WTO képviselet és a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezet) közös szervezésében magyar formatervezők mutathatták be terveiket, termékeiket a WIPO genfi székházában a szervezet közgyűlésének időtartama alatt. A kiállítás megnyitóján Francis Gurry a szervezet főigazgatója és Farkas Szabolcs a HIPO (Szellemi Tulajdon Magyar Hivatala) alelnöke mondott beszédet, ahol mindketten kiemelték hazánk formatervezőinek érdemeit. A főigazgató megemlítette népszerű Rubik-kocka, a golyóstoll és a több, mint két évtizede használt világszerte alapfogalommá vált építész tervezőprogram (ArchiCAD-Graphisoft) intellektuális örökségét, amelyet a tervezők új generációja öregbít tovább. Farkas Szabolcs alelnök beszélt a magyar művészet, kultúra és a tervezés szoros kapcsolatáról, amely a segíti a tervezőket, hogy a jelenlegi trendeknek megfelelve megfeleljenek 21.század kihívásainak is.   

A kiállítás két héten át volt látható és számos még nem ismert, de ígéretes jövő előtt álló tervező is bemutathatta művét. 

Az ENSZ egyik legfontosabb feladata az emberi jogok védelme, az egyik legfontosabb intézménye az Emberi Jogi Tanács (EJT), de nagyon fontos, hogy egyik ország se használhassa egy másikkal szemben a nyomásgyakorlás eszközéül az emberi jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanács 34. ülésszakán kedden Genfben elmondott felszólalásában.

Nagyon fontos, hogy egyik országot se lehessen az emberi jogokra hivatkozva túszul ejteni, amikor pusztán államközi vitákról van szó - mondta a miniszter.

Úgy vélte, hogy továbbra is él a világban az emberi jogok túlpolitizálása, de ez mindenképpen aláássa az emberi jogokért folyó küzdelem hitelességét. Leszögezte: az EJT új tagjaként Magyarország minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a testület elkerüljön olyan helyzeteket, amikor a különböző országokról szóló beszámolókat olyan bürokraták írják meg, akik soha nem jártak az adott országban.

"Mindent megteszünk azért, hogy ezek a jelentések kiegyensúlyozottak legyenek, az adott országgal konzultálva készüljenek el, és igazságosan közelítsék meg az abban az országban tapasztalható állapotokat" - jelentette ki.

Magyarország mindent megtesz azért is, hogy az EJT elkerüljön olyan helyzeteket, amikor "úgynevezett civilszervezetek - nyilvánvalóan valamilyen politikai érdekeket képviselve - diktáljanak teljesen kiegyensúlyozatlan, elfogult jelentéseket egyes országokról anélkül, hogy meghallgatnák annak az országnak a számottevő szereplőit" - tette hozzá.

Szijjártó Péter felszólalásban három fő témakört érintett emberi jogi szempontból. Nagyon veszélyes tendenciának nevezte, hogy növekszik a kereszténygyűlölet a világban. Ismét megemlítette azt a statisztikai adatot, miszerint a vallási hitéért megölt minden öt emberből négy keresztény a világban.

"A világ sok táján szörnyű bűncselekményeket követnek el keresztény közösségek ellen. Több tíz- vagy százezer embert űznek el otthonukból, és vannak olyan keresztény közösségek, amelyeket teljesen meg is semmisítenek. Ezek közül jól ismertek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet rémtettei, de nyomon követjük, hogy milyen más veszélyeknek vannak kitéve a közel-keleti és a tágabb térségben élő keresztény közösségek" - mondta.

Valamilyen okból a világ, különösen a nyugati világ a kereszténygyűlölet kérdését nagyon képmutatóan közelíti meg. Ez egy olyan hamis kontextust alakít ki, mintha a kereszténygyűlölet volna a legenyhébb a hátrányos megkülönböztetés különböző formái közül. "Ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ha megnézzük a nemzetközi szervezetek erre vonatkozó nyilatkozatait, akkor alig találjuk meg bennük azt, hogy a keresztény közösségek védelmét fent kell tartani. Általában csak arról beszélünk, hogy meg kell védeni a különböző vallási közösségeket, de arról nem, hogy a keresztényeket. Ezt a megközelítést meg kell változtatni. Komolyan kell venni a keresztény közösségek védelmét az egész világon" - mondta.

Ezekből kifolyólag Magyarország két dolgot javasol: először is fel kell szólítani a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy ne hagyjon büntetlenül egyetlen olyan bűncselekményt sem, amelyet keresztények ellen követnek el bárhol a világon. Véget kell vetni a kettős mérce alkalmazásának. Másodszor: a nemzetközi közösségnek biztosítania kell a közel-keleti keresztény közösségek jogát arra, hogy visszatérjenek otthonukba, amint véget ér ott a konfliktus, amely elől elmenekültek, és a területet teljesen felszabadítják.

"Az a szomorú tapasztalatunk, hogy az elűzött keresztény közösségek nem tudnak visszatérni otthonukba, és biztonsági okokból nem is hagyják ezt nekik még akkor sem, ha hazájukat már felszabadították. Ezért azt javasoljuk, hogy ezekben a térségekben alakítsanak ki adminisztratív zónákat, ahol garantált e közösségek számára a biztonság és a szabadság. A legésszerűbb az volna, ha ezeket a zónákat erős ENSZ-jelenléttel védenék" - vélte Szijjártó Péter.

A második fő témakör, amelyet a miniszter érintett, az illegális migránsok tömeges vándorlása. A világ előtt ma sok súlyos megoldandó feladat áll, de az egyik legsúlyosabb vitathatatlanul a migránsválság - mondta. Sajnos, ezen a téren is van egy képmutató megközelítés, amely nem segít a probléma megoldásában, sőt csak súlyosbítja azt. Itt őszinteségre és nyíltságra van szükség, és csak a nemzetközi jog megengedte megoldásokat szabad alkalmazni. A nemzetközi jog azt mondja, hogy alapvető jog a biztonságos élethez való jog, de olyan nincs a nemzetközi jogban, hogy bárki kiválaszthat magának egy biztonságos országot, és oda több országon illegálisan átutazva juthat el.

"Tehát ahelyett, hogy arra biztatjuk az embereket: az életüket kockáztatva tegyenek meg több ezer kilométert, arra kell koncentrálnunk, hogy elvigyük a segítséget tartózkodási helyük közvetlen közelébe, azokba az országokba, ahol már biztonságban vannak. Így lehetővé válna számukra az is, hogy a konfliktus megszűnése után gyorsan vissza tudjanak térni hazájukba. Ha a nemzetközi közösség továbbra is arra bátorítja az embereket, hogy messze elvándoroljanak otthonuktól, akkor azzal csak az embercsempész-hálózatokat élteti tovább" - szögezte le a miniszter.

A harmadik fő témakör a nemzeti kisebbségek védelme. "Láthattuk, hogy a nemzeti közösségek nem megfelelő védelme sok esetben súlyos két- vagy többoldalú konfliktusban végződött. Pedig a nemzeti kisebbségekre inkább mint a népek, országok, kultúrák közötti hídra kellene tekinteni. Ezért az EJT-nek kellene megoldásokat nyújtania a tagállamoknak arra, hogy hogyan védjék nemzeti kisebbségeiket, és figyelemmel kísérni jogaik érvényesülését" - mondta Szijjártó Péter.

(MTI, kormany.hu)

Közép-Európában elsőként Magyarország adott otthont az Exportfejlesztési Világfórumnak (WEDF), amely a genfi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) zászlóshajó rendezvénye. A világ egyik legjelentősebb kereskedelmi konferenciáján mintegy 60 ország több mint 600 üzleti vezetője, politikai döntéshozója, továbbá az exportfejlesztési és befektetésösztönzési szervezetek képviselői vettek részt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Központ – mely az ENSZ és a WTO közös kereskedelemfejlesztési szervezete - a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közreműködésével elsőként Közép-Európában Magyarországon, Budapesten rendezte meg a XVII. Exportfejlesztési Világfórumot 2017. október 24-26. között. A három napos eseményen 60 ország miniszterei, állami vezetői, valamint nemzetközi cégvezetők és külkereskedelmi szakemberek közösen vitatták a kis és közepes vállalkozások (KKV) fejlődésének és a nemzetközi ellátási láncokba történő integrációjának a kérdését. A konferencia több szektorra fókuszált: digitális gazdaság, innováció, mezőgazdaság, hulladék- és vízgazdálkodás.

A nemzetközi eseményt Áder János köztársasági elnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Arancha González, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója nyitotta meg.

Akár exportról, akár befektetésekről legyen szó, kemény versenyben vannak az országok egymással - szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Magyarország ebbe a megmérettetésbe úgy lépett be, hogy Európa legalacsonyabb vállalkozói adóját és személyi jövedelem adóját biztosítja, illetve támogatja azokat a nemzetközi vállalatokat, amelyek befektetéseket hoznának ide vagy azokat a cégeket, amelyek termékeiket külföldön értékesítenék - tette hozzá.

Arancha González, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója úgy vélekedett, hogy minél versenyképesebbek a kis- és közepes vállalatok egy országban, annál erőteljesebb lehet a gazdasági növekedés. Elmondta, segíteni kell ezeket a társaságokat ebben a folyamatban, ami elsősorban a bürokrácia csökkentésével, a logisztika fejlesztésével, a működő tőkéhez való hozzájutással érhető el.

A WEDF-hez kapcsolódóan B2B találkozókra és szakmai kiállításra is sor került, amelynek keretében számos hazai vállalat mutatta be technológiai megoldásait a szakmai közönség előtt, elsősorban az agrár– és élelmiszeripar, környezetipar és vízgazdálkodás területén.

A kisebbségek, a kisebbségi nyelvek védelme gazdagítja és segít megőrizni Európa kultúráját, sokszínűségét - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kedden Budapesten. Az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájáról rendezett konferencia megnyitóján az államtitkár kiemelte: sok kisebbség él Európa területén, és joguk van a nyelvüket nemcsak a magánéletben, hanem a közéletben, a hivatalokban is használni, és lépéseket kell tenni e joguk biztosítására.

Mikola István elmondta: a kisebbségek nyelvhasználatát illetően nehézségekkel is meg kell küzdeni, ma is több országban vannak problémák, amelyeket együttműködéssel kell megoldani.

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: meg kell erősíteni a jelentőségét annak, hogy a kisebbségek élni tudjanak a jogaikkal, használni tudják a nyelvüket. Magyarország mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait - jelentette ki.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarországnak azért fontos a kisebbségi jogok kérdése, mert a magyarság egyharmada a mai országhatárokon kívül él, továbbá mert 13 nemzetiség él Magyarország területén.

Kifejtette: 2,5 millió magyar él közvetlenül a határok menti országokban, és további 2,5 millió a nagyvilágban. Ezért Magyarországnak létfontosságú, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizhessék identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, és Magyarországnak anyaországként mindent meg kell tennie ezért - mutatott rá.

Az államtitkár közölte: Magyarországon 13 nemzetiség él együtt a magyarokkal több száz éve, együtt építik az országot, amelyet "közös hazának tartunk", és "amelyért sokat küzdöttünk". Potápi Árpád János hozzátette, az őshonos nemzetiségek megérdemelnek annyi védelmet, mint a csak néhány éve, évtizede itt élő más népcsoportok.

Claudia Luciani, az Európa Tanács demokratikus kormányzásért és antidiszkriminációért felelős igazgatója elmondta: 25 éve írták alá az Európa Tanács chartáját, Magyarországnak is komoly érdeke volt az aláírás, és az ország azóta is dolgozik a kisebbségi nyelvek védelméért. 25 éve különösen aktuális volt ez a kérdés, hiszen háború dúlt Európában, és ugyan ma már nem ilyen sürgető a helyzet, de továbbra is napirenden kell tartani a kisebbségek ügyét - hangsúlyozta.

Kiemelte: Európának többnyelvűnek, multikulturálisnak kell maradnia. Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek nem egymást kizáró dolgok, "nem szabad ellenségként tekinteni a kisebbségi nyelvekre" - mondta.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: Ukrajna elfogadta, hogy meghallgatja a Velencei Bizottság álláspontját, vagyis sikerült elérni, hogy az ország újra megvizsgálja, milyen kötelezettségek vonatkoznak rá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is arról beszélt, hogy a kilencvenes évek elején, amikor létrejött a charta, jelentősen különbözött a kisebbségek helyzete a maitól. Az egyezmény védi a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát, hagyományaik megőrzését - mondta.

A képviselő úgy vélte, miközben az EU-t az értékek uniójának tekintik, nincs uniós mechanizmus, amely a kisebbségeket védelmezné. Ahol több Európának kellene lennie, ott nincs elég, így például a nyelvi jogok garantálásában - fogalmazott.

Németh Zsolt kitért arra: Magyarország elkötelezett a kisebbségek védelme mellett, és hálás az Európa Tanács támogatásáért az ukrán oktatási törvény ügyében.

A tanácskozást a charta aláírása megnyitásának 25. évfordulója alkalmából szervezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Európa Tanács a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és az Országgyűlés támogatásával.

A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Magyarország a kihirdetésekor, 1992-ben írta alá a chartát, és az Országgyűlés az elsők között, 1995-ben ratifikálta.

(MTI)

2019. január 25-én az Egészségügyi Világszervezet genfi központjában felavatták Semmelweis Ignác, a világhírű magyar orvos születésének 200. évfordulója alkalmából készült mellszobrát.

Az avatóünnepségen Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a világszervezet főigazgatója, Semmelweis személyét és tudományos munkásságát a szervezet számára követendő példaként állította. Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára beszédében méltatta a kortársai által meg nem értett, tragikus sorsú magyar tudóst, aki többmillió ember életét mentette meg tudományos felfedezéseivel.

A szobrot a szervezetnek adományozó Szegedi Tudományegyetem nevében Prof. Dr. Lázár György mondott beszédet, amelyben kiemelte Semmelweis elévülhetetlen tudományos érdemeit, amellyel hozzájárult a modern orvostudomány alapjainak letételéhez. Az ünnepségen jelen volt Magyarország Genfi ENSZ Állandó Képviseletének vezetője, Dr. Horváth Zsuzsanna nagykövet, valamint Prof Dr. Rosivall László, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke is.

A világhírű magyar orvos szobrának felavatása szimbolikus példája az Egészségügyi Világszervezet és a Magyar Kormány évtizedekre visszatekintő sikeres együttműködésének.

Bemutatkozott a Teqball magyar találmány Genfben WIPO-ban a szellemi tulajdon világnapján, ahol a szellemi tulajdon és a sport kapcsolatára hívták fel a figyelmet. A feltalálók tudatosan használták a szellemi tulajdon védelmét szolgáló eszközöket, amivel védik innovációjukat, és erősítik piaci pozíciójukat.

2019. április 26-án, a szellemi tulajdon világnapján, a Magyar Állandó ENSZ/WTO képviselet és a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezet) közös szervezésében Teqball bemutatóra került sor. A WIPO idén a szellemi tulajdon világnapját a szellemi tulajdon és a sport kapcsolatának szentelte. A résztvevőknek lehetőségük volt megismerkedni a Teqball magyar találmánnyal, amely a sport és az innováció kapcsolatának magyarországi bizonyítéka.

A WIPO képviseletében Linda Lloyd Da Silva igazgató asszony köszöntötte az egybegyűlt diplomáciai testületek tagjait, a WIPO munkatársait, a sajtót, a helyi magyarság képviselőit és egyéb meghívottakat.

Horváth Zsuzsanna nagykövet asszony, Magyarország ENSZ melletti állandó képviselője, megnyitó beszédében      felhívta a figyelmet a magyar sport sikerekre és híres magyar feltalálókra. Kiemelte, hogy a Teqball asztal mind a  sport, mind a feltalálói oldalt egyesíti, így kellőképpen demonstrálja a szellemi tulajdonjogok relevanciáját a sport területén.

A Teqball képviseletében Murányi Gergely bemutatta az asztalt és azt az új sportot, amelyet 3 magyar úriember talált fel.

A hajlított asztalon a labda kiszámíthatatlanul pattan, amelynek következtében a játékosok technikai tudásukat, koncentrációs képességüket és kitartásukat tökéletesíthetik. Két fantasztikus Teqball játékos bravúros játékkal mutatta be az asztal multifunkcionális lehetőségeit (futball, röplabda, tenisz, pingpong).

A Teqballról bővebben: https://teqball.com/hu

Horváth Zsuzsanna nagykövet asszony megbeszélést folytatott Jean Todt-tal, az ENSZ közútbiztonságért felelős különmegbízottjával. A különmegbízott méltatta azon magyar erőfeszítéseket, amelyek a közutak biztonságának a javítását és a közúti halálesetek a számának a csökkentését célozzák. Nagykövet asszony üdvözölte az ENSZ Közúti Közbiztonsági Alapjának a Felállítását és hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett az Alap célkitűzései mellett.

2019. május 13-án Horváth Zsuzsanna nagykövet asszony megbeszélést folytatott Jean Todt-tal, az ENSZ közútbiztonságért felelős különmegbízottjával.

Nagykövet asszony üdvözölte az ENSZ Közúti Közbiztonsági Alapjának a felállítását és méltatta az ENSZ különmegbízott azon tevékenységét, amelyet a közútbiztonság és ennek összefüggésében az emberéletek megmentése érdekében fejt ki. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország elkötelezett azon célkitűzések mellett, amelyeket a Közútbiztonsági Alap felállítása szolgál. Így a közúti balesetek és a közutakon elhalálozottak számának a csökkentése, illetve az ezekből a balesetekből fakadó gazdasági károk enyhítése mellett.

Nagykövet asszony ismertette a zalaegerszegi járműipari tesztpályát, amely a hagyományos autók mellett az önvezető és az elektromos autók fejlesztési és jóváhagyási vizsgálatait is lehetővé teszi. Hangsúlyozta a tesztpálya egyediségét, illetve annak az autók és az utak közlekedésbiztonságával való szoros összefüggését.

A különmegbízott méltatta azon magyar erőfeszítéseket, amelyek a közutak biztonságának a javítását és a közúti halálesetek a számának a csökkentését célozzák. Todt úr külön is kiemelte azt a magyar nemzeti stratégiát, amely a közúti halálos balesetek számának a felére csökkentését irányozza elő 2017-2020 között. Gratulált ahhoz is, hogy a halálos belesetek száma 2010-18 között 15%-kal csökkent a közutakon. Üdvözölte azt is, hogy hazánk mind a hat ENSZ konvenciónak a részes tagországa, amelyek a közutak biztonságának javítását tűzik ki célul.

Az ENSZ különmegbízott elismerte azt is, hogy az önvezető autók fejlesztése, továbbá a hagyományos és önvezető autók tesztelésére létrehozandó ZalaZone tesztpálya segíti az autók biztonságosságának a javítását és ez által hozzájárul a közúti közlekedés biztonságának a javításához.

 ***

Korunk három legsúlyosabb megoldásra váró sorskérdését ennek következtében a kevés víz drámája, a sok víz drámája és a szennyezett víz drámája jelenti.

A Budapesti Víz Világtalálkozó célja, hogy a világ politikai, gazdasági, pénzügyi és tudományos döntéshozóinak figyelmét a vízválság megelőzésére irányítsa. Ahol pedig már nem elkerülhető a válság, ott annak kezelésének, azaz a túlélésnek a lehetőségeit kell jól megérteni.

A Világtalálkozóval kapcsolatos információk az alábbi linken érhetők el: https://www.budapestwatersummit.hu/

Nagyobb szolidaritásra lenne szükség ebben az időszakban, amikor az évszázad legsúlyosabb világjárványával nézünk szembe, amikor a kormányok mindenhol egy ismeretlen ellenséggel veszik fel a harcot és minden tőlük telhetőt megtesznek a lakosság védelméért - hangsúlyozta Kovács Zoltán.

~A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az angol nyelvű abouthungary.hu oldalon írt csütörtöki bejegyzésében a koronavírus-járvány elleni lépésekről szóló törvényjavaslat bírálóiról fejti ki véleményét. Megállapítja, semmi újdonság nincs ebben a hangos kritizálásban, amely szerinte mégis "kiábrándító és szánalmas".

Ezután felidézi mindazt, amit az elmúlt tíz év során a kormány szemére vetettek a bírálók. Emlékeztetett például arra, hogy 2011-ben "a sajtószabadság haláláról", a "cenzúra új korszakának hajnaláról" beszéltek, aggodalmukat fejezték ki a bírói hatalom függetlenségével, a "fékek és ellensúlyok" sorsával kapcsolatban.

Az államtitkár utalt azokra a bírálatokra is, amelyek az alkotmánymódosítást érték, különösen amelyek az emberi jogokat, a hatalmi ágak szétválasztását illető aggodalmakról, a keresztény identitásra való utalásról szóltak. Kovács Zoltán idéz számos kifejezést, amelyet a kormánypolitika ellenzői használtak, például azt, hogy "Magyarország már nem demokrácia többé". Emlékeztet arra, hogy 2013-ban Klaus Pierwoss német drámaíró Szítsatok lázadást! címmel kiáltványt tett közzé, amelyet negyven értelmiségi írt alá Ausztriából és Európa más országaiból, s amely Magyarországot Európa "rothadó gócának" minősítette.

Az államtitkár felidézi: a sajtóban a legnagyobb izgalmat 2014-ben az keltette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn megalkotta az "illiberális demokrácia" fogalmát. Az ellenzők azt kiabálták: ez már "biztosan a vég!". Azok közül, akik a miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos megnyilatkozását idézték, vajon hányan olvasták a beszédet magát? - tette fel a kérdést bejegyzésében az államtitkár.

Kovács Zoltán emlékeztet a 2015-ben kitört migránsválságra, arra, hogy a kormány kerítést épített az európai schengeni övezet védelmére az illegális bevándorlókkal szemben. Az ellenzők akkor azt kiáltozták, hogy mindez "kontinensünk legsötétebb időszakának emlékét idézi".

"Minden évben szembesülünk az antiszemitizmus vádjával azok részéről, akiknek fogalmuk sincs arról, mi mindent tett az Orbán-kormány a magyarországi zsidó közösség támogatásáért" - írja Kovács Zoltán, aki szerint a vádaskodás akkor hágott a tetőfokára, amikor 2018-ban a kormánypárt kampányában merészelt fellépni Soros György ellen.

Ezek fényében az államtitkár szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy ezen a héten botrányos állítások láttak napvilágot a kormány által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, amely további intézkedéseket helyezett kilátásba a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Olyan megállapítások hangzottak el - emlékeztet - mint például az, hogy "magyar újságírók könnyen hét éves börtönbüntetést kaphatnak".

Kovács Zoltán angol nyelvű bejegyzésében kifejti: miután túl vagyunk a Magyarországról szóló rosszindulatú és pontatlan jelentések egy teljes évtizedig tartó sorozatán, itthon még mindig demokrácia van, a sajtó szabad, és a mostani koronavírus-válságig országunk az EU egyik legerősebb gazdasága volt.

Mindazok után, amit az elmúlt tíz évben láttunk, nincs min meglepődnünk - írta Kovács Zoltán. Leszögezte ugyanakkor: most, amikor mindannyian az évszázad legsúlyosabb világjárványával vagyunk kénytelenek szembesülni, amikor a kormányok egy ismeretlen ellenséggel küzdenek, s amikor mindent megteszünk, hogy megóvjuk a lakosságot a vírus terjedésétől és életeket mentsünk, kicsit több szolidaritást kellene tapasztalnunk.

(forrás: MTI)

Több százmilliárd forintos költsége lesz a koronavírus-járvány elleni védekezésnek, ezek a források a költségvetésben rendelkezésre állnak - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető kiemelte: a kormány minden olyan intézkedést, amelyet a környező országok is megtettek, lényegesen előbb hozott meg, mint a többi ország, ezért a fertőzés mértéke jóval kisebb, mint Európa legtöbb országában. Remélhetőleg a fertőzés terjedésének üteme továbbra is lassabb marad, de az elkövetkező napokban, hetekben ugrásszerűen nőhet a fertőzöttek száma - közölte: Hozzátette ugyanakkor, minden feltétel adott, hogy kontroll alatt tarthassák a járványt, az egészségügyi ellátórendszer felkészült a lehető legtöbb beteg fogadására.

A miniszter köszönetet mondott az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozóknak, azt mondta, az ő munkájuktól függ a védekezés sikere.

Közölte: a lélegeztetőgép a legfontosabb eszköz a védekezésben, ebből jelenleg 2500 darab van Magyarországon. A kormány mindent megtesz, hogy ez a szám a lehető leggyorsabban növekedjen, külföldről is vásárol eszközöket, de mivel a jelenlegi helyzetben "a szabad piac a szabad rablásra hasonlít", az a biztos, ami már megérkezett az ország területére, így csak erről számolnak be - mondta. Hozzáfűzte: sok céggel, országgal tárgyalnak folyamatosan.

Kifejtette: a fertőzötteknél nagy különbségek mutatkoznak, 80-90 százalékuk tünetmentes hordozó, de vannak, akik kórházi kezelést igényelnek. Kevés olyan eset van, ahol a koronavírus az elsődleges halálok, jellemzően ez egy mellékbetegség, amely egy fő betegség miatt válik halálokká - magyarázta.

Gulyás Gergely kitért rá: csütörtökön videokonferencia keretében egyeztetnek az EU állam- és kormányfői. A koronavírus-járvány elleni védekezésben a Brüsszel által ismertetett tervek Magyarországnak a legkevésbé kedvezők, mert nem pluszforrásokat irányoz elő, hanem már létező pályázati források lehívását könnyíti meg, márpedig Magyarország a legjobb pályázók között van, már csaknem az egészét lekötötte a forrásoknak - mondta.

Megjegyezte: az egyeztetés egyetlen témája a koronavírus elleni védekezés.

Közölte továbbá: magyar kormány azt indítványozza, hogy védőeszközöket vámmentesen lehessen behozni az EU területére az unión kívülről.

A Miniszterelnökség vezetője kiemelte azt is, a kormány gazdasági intézkedéseinek célja, hogy a gazdaság működését a lehető legnagyobb mértékben fenntartsák, és megvédjék a munkahelyeket. Arról döntöttek, hogy teljes hiteltörlesztési moratóriumot hirdetnek, és 2021-től a törlesztőrészletek sem emelkedhetnek - emlékeztetett. Hozzátette: remélhetőleg az az összeg, ami ennek köszönhetően marad a családoknál, a gazdaság életben tartását, erősítését, a fogyasztás növelését szolgálja.

Gulyás Gergely arról is beszélt a kormányinfón, hogy a kabinet megtárgyalta a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben hozott, de eddigi parlamenti döntés hiányában lejáró intézkedések sorsát, és talált megoldásokat, elsősorban az intézményfenntartók közreműködését kéri, illetve a szakminiszterek saját hatáskörben intézkednek.

A történtek előzménye, hogy az Országgyűlés hétfőn nem adta meg azt a lehetőséget a kormánynak, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot már másnap elfogadhassa a Ház. Így következett az a nehézség, hogy a veszélyhelyzetben elsők között meghozott intézkedések 15 nap után lejárnak. Tizenöt nap elteltével ugyanis a parlamentnek kell meghosszabbítania a döntéseket - fejtette ki.

Az pedig az Országgyűlés hatáskörének kiüresítését jelentené, ha a kormány újra és újra 15 nappal meghosszabbítaná ezeket a lépéseket - magyarázta a tárcavezető.

Ezért az érintett intézkedéseket számba véve úgy döntöttek, hogy kérik: a várhatóan jövő keddi parlamenti döntésig az egyetemek és főiskolák zárva tartását a fenntartók rendeljék el, és a bölcsődék, valamint az óvodák esetében is azt kérik a fenntartóktól, rendeljenek el addig szünnapot.

A határzár fenntartását Pintér Sándor belügyminiszter saját hatáskörben fogja megoldani az EU-s szabályoknak megfelelően. A március 30-án lejáró ítélkezési szünet kérdésében pedig Varga Judit igazságügyi miniszter tárgyal majd Senyei György Barnával, az Országos Bírósági Hivatal elnökével a megoldásról - közölte Gulyás Gergely.

Más témában a miniszter tudatta: a kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót.

Az MVM Magyar Villamos Művek megvásárolja az erőművet és a Geosol Kft.-t is tulajdonló Status Power Invest Kft.-t - tájékoztatott Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a kormány nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását.

A cégcsoport vételára 17,44 milliárd forint volt - közölte.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az erőmű kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar villamosenergia-ellátásban, a villamosenergia-termelésünk 16 százalékát adja. A munkahelyek megőrzése, a térség gazdasági stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú az erőmű működése - fűzte hozzá.

A miniszter kérdésre válaszolva a koronavírus-járvánnyal összefüggő bírálatokról elmondta: az EU-tól minden segítséget köszönettel vesznek, azt is tudomásul veszik, ha Magyarországnak jelentősebb segítséget nem nyújt az unió. Azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy a védekezést akadályozzák, illetve olyan intézkedéseket kifogásoljanak, amelyeket számos más ország meghozott. Ez egy politikai támadás, amit olyan időben próbálnak a magyar kormánnyal szemben megindítani, amikor összefogásra van szükség az unió egészében. "Az EU jobb, ha nem csinál semmit, vagy még jobb lenne, ha a védekezésben nyújtanak érdemi segítséget" - fogalmazott Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely hozzátette: sokan vannak az EP-ben és az EU-s intézményekben, akik gyűlölik a kormányt, tőlük viszont azt kérik, hogy amikor egész Európa a járvánnyal szembeni védekezéssel van elfoglalva, akkor tegyék félre ezt a "hobbijukat", és ne Magyarországgal foglalkozzanak.

Arról, hogy több polgármester részleges kijárási tilalmat rendelt el, illetve ezen gondolkodik, azt mondta: az államnak van lehetősége kijárási tilalmat, korlátozást elrendelni. A meghozott intézkedéseket a kormányhivatal jogorvoslati eljárás során felülvizsgálja - jelezte.

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Helsinki Bizottság jogásza iráni mintára az enyhébb bűncselekményeket elkövetők fogva tartási szabályainak lazítását, börtönökből való kiengedését javasolta, közölte: szomorúan látják, hogy ilyen hajmeresztő javaslatokkal nemcsak a bizottság, hanem szerdán az ENSZ emberi jogi főbiztosa is előállt. A magyar kormány ezeket elutasítja, a szigorú büntetőpolitika híve, ha valakire végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, akkor azt végre is kell hajtani - rögzítette.

Arra, hogy a katonaság és a rendőrség meg tudja-e oldani a déli határ védelmét, igennel válaszolt. Megfeszült erővel végzik a határvédelmi feladatokat, a határ előtti hosszú kilométeres sorok a magyar hatóságok tevékenységével soha nem voltak összefüggésbe hozhatóak. A határon mostanra a helyzet rendezettnek tűnik, néhány helyen van egy órát meghaladó várakozás, akik jogosultak Magyarországra belépni, ezt viszonylag gyorsan megtehetik - jelezte.

Gulyás Gergely megerősítette, a szűréseknél a WHO-protokollt alkalmazzák, minél több tesztet igyekeztek beszerezni, így nem látta akadályát, hogy a fertőzések mértéknek növekedésével egyre több vizsgálatot végezzenek el. B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő negatív teszteredmény után ment be a parlamentbe - közölte egy másik felvetésre. Megjegyezte: még így is 3-4 méteres távolságot tartott a képviselőktől.

A kérdésre, hogy ha az Alkotmánybíróság esetében lehetőség van elektronikus ülésezésre, a parlamentnél miért nincs, azt mondta: az alkotmány egyértelművé teszi, hogy a jelenlévő képviselők biztosítják a határozatképességet. Ehhez alkotmánymódosítás kellene, ami önmagában négy hét lenne, és ilyen előterjesztés nincs az Országgyűlés előtt - jelezte. Hozzáfűzte, azt kérik: ne politikai hisztériakeltés legyen ebből, ha van ilyen igény, tárgyaljanak róla.

Arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester rendeleti úton történő városirányítását az ellenzék nem kifogásolta, a miniszter azt mondta: a kettős mérce befejezésére kérik az ellenzéket. Nem vitatják, hogy a főpolgármesternek erre joga volt, az is tény, hogy Láng Zsolt kormánypárti frakcióvezetővel egyeztetett - jegyezte meg.

A kormány célja, amennyire lehetséges, hogy összefogásra buzdítson, és világossá tegye, egy ilyen helyzetben a védekezés érdekében még az ellenfeleikben is partnereket kell látni - mondta.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról, hogy milyen további, a védekezéshez szükséges eszközöket várnak még, azt mondta: minden lehetséges forrást biztosítanak a védekezéshez. Nincsen és nem is lehet anyagi korlát - jelentette ki. Hozzátette: minden erejükkel azon vannak, hogy a kialakult világpiaci versenyben, minél több eszközt tudjanak a magyar embereknek biztosítani. A beszerzésről, az eszközök elosztásáról az operatív törzs utasítása alapján döntenek.

Hosszú védekezésre készülnek, a cél, hogy lassítsák a járvány terjedését, felelősséggel kell az eszközökkel gazdálkodni, de ahol szükséges, ott rendelkezésre fognak állni - közölte.

Egy a járvány lehetséges tetőzésével kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt közölte: abban bíznak, hogy a magyar virológusok és matematikusok közös munkájával meghatározható, hogy a tetőpont mikor jön el és milyen eszközökre van szükség akkor. Különböző becslések vannak, nagy a bizonytalanság, és ma azt lehet mondani, hogy június-júliusra várható a tetőzés. Ez azonban nem számon kérhető ígéret, hanem a tudomány pillanatnyi állásának megfelelő prognózis - tette hozzá.

Szintén kérdésre arról is beszélt, akár súlyosabb korlátozó intézkedések bevezetése is szükségessé válhat a járvány miatt, ha erről születik kormánydöntés, azonnal tájékoztatnak róla.

A munkanélküliség növekedéséről azt mondta: úgy tűnik, már márciusban megszűnhet 30-40 ezer álláshely, az április pedig még rosszabb lehet, ezért sajnos csak az a kérdés, "hány százezres lesz" a munkanélküliség. A kormány célja, hogy aki most munkanélkülivé válik, az mihamarabb találjon magának új állást, és a gazdaság újraindítása után jó remény van arra, hogy az álláskeresők ne évekig legyenek munkanélküliek - mondta, hangsúlyozva, hogy a magyar gazdaságban strukturális problémák nincsenek.

A gazdaság idei növekedését megjósolhatatlannak nevezte, de még a tavalyi 5 százalékos bővülésnél is nagyobb sikernek tartaná, ha idén nőne a gazdaság.

A járulék- és kata alóli mentességgel napi rendszerességgel foglalkozik a kormány, és a héten is újabb ágazatokra fogják kiterjeszteni - mondta a miniszter.

A hitelkártyákhoz tartozó és a folyószámlahitelekre vonatkozik a törlesztési moratórium, a már követeléskezelőknél lévőkre viszont nem - közölte.

Gulyás Gergely megerősítette továbbá, hogy Pintér Sándor belügyminiszter mindkét koronavírus-tesztje negatív volt.

Az érettségik ügyében a kormányszóvivő azt mondta, jelenleg nem látnak olyan tényezőt, ami akadályozná a vizsgák megtartását.

(forrás: MTI; kormany.hu)