Genfben található talán a legtöbb nemzetközi szervezet a világon. A város hagyományosan központja az ENSZ kereteiben zajló leszerelési és fegyverzetkorlátozási tanácskozásoknak, de számos nemzetközi szervezet, NGO és konferencia foglalkozik az emberi jogok, a humanitárius kérdések és a fenntartható fejlődés problémáival is. Itt található a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) székhelye, és nem messze onnan a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet, illetve az Egészségügyi Világszervezet irodái is megtalálhatók – hogy csak néhányat említsünk. Magyarország Állandó Képviselete az ENSZ, a WTO és más genfi Nemzetközi Szervezetek mellett mindezekben a szervezetekben képviseli Hazánkat.

 

MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK
GENFI HIVATALA

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elődje, az 1920-ban alapított Népszövetség titkársága Genfben kezdte meg működését, és 1936-ban költözhetett be az ENSZ Genfi Hivatala által jelenleg is használt épületegyüttesbe, amelynek tervezői között a magyar Vágó József is megtalálható. A Népszövetség, 1946-os megszüntetését követően átadta épületeit az újonnan megalakult ENSZ-nek, így Genfben jött létre a világszervezet európai irodája, amely 1966-tól viseli az ENSZ Genfi Hivatala nevet. A Hivatal a második legnagyobb ENSZ központ New York után, ahol évi mintegy 8000 találkozót, megbeszélést bonyolítanak. A Hivatal szoros kapcsolatot tart a tagállamok állandó képviseleteivel, a fogadó országgal, az itt székelő számos nemzetközi kormányközi és nem kormányzati szervezettel, valamint az akadémiai élet képviselőivel, elősegítve a nemzetek és a szervezetek közötti párbeszédet.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ben ünnepelte megalapításának 70. évfordulóját, és hazánk ENSZ-tagsága is immár több mint 60 éves múltra tekint vissza. A világszervezet, amely fennállása óta tanúja és sok tekintetben katalizátora is volt a világ rendkívül dinamikus átalakulásának, jelenleg fontos változások előtt áll. A szervezet reformja során össze kell hangolni az új világpolitikai realitásokat a XXI. század komplex kihívásaira (tömegpusztító fegyverek elterjedése, nemzetközi terrorizmus, globális problémák) adandó megfelelő válaszok kidolgozásának igényével. Magyarország az Európai Unió tagállamaként elkötelezett híve és támogatója az ENSZ tevékenysége átfogó reformjának, hiszen közös cél a hatékony multilateralizmus megvalósítása és a szervezet alkalmazkodása az alapvetően megváltozott nemzetközi körülményekhez. A magyar kormány aktív és kezdeményező szerepvállalásra törekszik egy megújult, eredményes világszervezet kialakításának folyamatában.

* * *

MAGYARORSZÁG ÉS AZ ENSZ Emberi Jogi Tanács

Az állam-és kormányfők 2005. szeptemberi csúcstalálkozója döntött arról, hogy egy új, az emberi jogi kérdéseket a biztonságpolitikai és fejlesztési kérdésekkel azonos szintre helyező testület kerüljön létrehozásra: az ENSZ Emberi Jogi Tanács (EJT - UN Human Rights Council) a 2006. március 15-én elfogadott Közgyűlési határozattal (60/251. sz.) jött létre. 2016-ban ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját. A Közgyűlésnek alárendelt 47 tagú testületnek Magyarország első alkalommal 2009-2012. között volt majd 2017-2019. között lett ismét tagja.

Magyarország - mint az emberi jogok védelme iránt maximálisan elkötelezett ország – aktív szerepet vállal a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács munkájában. 2 határozat fő beterjesztői vagyunk. Az egyik a Bírói függetlenséggel foglalkozó (Independence and impartiality of the judiciary, jurors and assessors and the independence of lawyers) határozat, a másik pedig az emberi jogok védelme szempontjából rendkívül fontos ún. Reprisals (Cooperation with the United Nations, its representatives and mechanisms in the field of human rights) határozat. Hazánk az Európai Unió tagjaként ezen kívül minden kérdésben igyekszik elősegíteni az EU emberi jogi prioritásinak érvényre juttatását az ENSZ-ben.

Magyarország sikeres Egyetemes Időszakos Emberi Jogi Felülvizsgálatára (UPR – Universal Periodic Review) 2011-ben, illetve 2016-ban került sor.

* * *

MAGYARORSZÁG ÉS A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET

A genfi székhelyű Kereskedelemi Világszervezet (WTO) 1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) utódjaként. Magyarország 1973-ban vált a GATT szerződő felévé, és alapító tagja a WTO-nak. A magyar EU-csatlakozás (2004. május 1.) óta nem különálló tagként, hanem az Európai Unió tagállamaként vesz részt a szervezet munkájában. A WTO melletti magyar képviselet aktív szerepet játszik a szervezetben képviselt uniós pozíció formálásában.

A WTO-nak jelenleg 162 fejlődő és fejlett ország a tagja. A WTO tevékenysége sokrétű: adminisztrálja a különböző, a nemzetközi kereskedelem számos területére (áruk, szolgáltatások kereskedelme, szellemi tulajdonjogok) kiterjedő multilaterális WTO megállapodások működését, fórumot biztosít multilaterális kereskedelmi tárgyalások folytatására, felügyeli a tagok kereskedelempolitikáját, vitarendezési fórumot biztosít a tagok közötti kereskedelmi viták megoldásához, valamint technikai segítséget nyújt a fejlődő országoknak.

A WTO-ban folyó multilaterális kereskedelmi tárgyalások legutóbbi fordulóját 2001-ben indították útjára Dohában. A Dohai Forduló célja a nemzetközi kereskedelem további liberalizációja és az azt elősegítő multilaterális szabályozás megerősítése és kiterjesztése. A fordulót a mai napig nem sikerült lezárni, de a tagok a szervezet 2013-as miniszteri értekezletén, az indonéziai Baliban megállapodtak a WTO történetének első multilaterális kereskedelmi egyezménye, az ún. Kereskedelemkönnyítési Megállapodás (Trade Facilitation Agreement) létrehozásáról. A szervezet legutóbbi, 2015 decemberében a kenyai Nairobiban rendezett miniszteri értekezletének legnagyobb gazdasági jelentőségű eredményeként pedig az EU és a WTO további 25 tagja megegyezett a WTO ernyője alatti Információtechnológiai Megállapodás mintegy 1300 milliárd dollár értékű kibővítésében. A nairobi értekezlet emellett döntött a mezőgazdasági exporttámogatások felszámolásáról is.

* * *

MAGYARORSZÁG Fejlesztési és humanitárius diplomáciája

Magyarország fejlesztési és humanitárius diplomáciájának fő irányvonalát a Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája és nemzetközi humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szakpolitikai koncepciója (2014-2020) határozza meg.  Magyarország a genfi humanitárius és fejlesztési diplomáciai tevékenysége során aktívan részt vesz a nemzetközi folyamatokban az érintett multilaterális fórumokon. A stratégiában foglalt irányvonalakat és célokat az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek genfi központjával való együttműködése során hatékonyan érvényre juttatja. Rendszeres párbeszédet folytat a humanitárius és fejlesztési együttműködésben részt vevő, Genfben jelen lévő kormányzati és nem-kormányzati szereplőkkel is.